egoblogo
“Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot.” (Vonnegut)

csajszis téma

ez most olyan téma lesz. fiúk, tudom unjátok az ilyet. lapozzatok :)

ma elmaradt egy előadásom délben, s miután kifizettem az erdées-számlát, még mindig bőven akadt kényszerszabadidő.

az utóbbi időben azon kezdtem gondolkozni, hogy ideje lenne egy fokkal nőcisebbre/formálisabbra venni a figurát. megkívántam a magassarkút. újra. tudjátok, mindenféle pletykák terjengenek a magassarkú és a női fenék formásságának kölcsönhatásairól. meg annyi szép sikkes-nőies kombinációt láttam a neten… (blame it on Gossip Girl.)

szóval. elindultam felderíteni a terepet. a célok: egy (mostanában naonnaonmenő) magassarkú bokacsizma, olyan ilyesmi sarokkal mint ez itt, meg (minimum) egy darab olyan (preferably szövet)nadrág, amivel hordani is tudom a csizmulicát.

gondoltam, hogy izé ne, jönnek az ünnepek (s minek költsem magamra, a pénzt ha másra is tudom), s úgyis szezoncucc az ilyen, nézzünk valami jót de legyen óccsó.

na jó. első terep: Luxor. nadrágszörcs. vagyis: ócska olcsó, noname cucc, de ha szerencsés vagyok, akkor két hét vagy első mosás után is még ember elé való marad. (csíkiaknak: tisztára piacfölötti fíling.) hauszofárt. sehol semmi. fel az emeletre. az elején még optimistán fogtam fel a dolgot. de egyre inkább úgy éreztem magam a sok kínai tucatholmi között, mint egy marslakó. felpróbáltam egy nadrágot, ami talán tetszettforma, de a próbafülke tükrébe nézve már csak a kifogásokat soroltam. valósággal iszkoltam ki a Luxorból. nem azt mondom, hogy dizájnercuccokban nőttem fel, nem sznobságból nézem le az ilyen ócska cuccokat, hanem mert tényleg azok. inkább egy használt dorothyperkins mint egy új műanyag kínai…

a főtéri Steilmann boltot hanyagoltam, arra gondolván, hogy majd akkor öltözök onnan, ha a cégem rendelőm évi forgalma eléri a százmilliót (ajróban persze). a Lehel meg mamás dizájn.  ezek után a nadrágvásárt feladtam.

felderítő akció 2.0: a Csizma. itt is a budzsetáris szemléletet alkalmazva végigkajtattam a főtéri cipőboltokat. ár szerinti növekvő sorrendben. a hat üzletben összvissz vagy két modell tetszett, mindkettő lapostalpú sportoscsajszis. :| (nem tehetek róla, nem tudok leszokni a sportos-deszkás fixációkról…)

a kálvária utolsó állomása a Benvenuti. (igaz, még a Bata hátra van.) ez azér’ már már kategória, mint a többi plebs boltocska. itt végre láttam egyet, ami tetszett és nőcis is volt.

hátul, a sarokban, szerényen meghúzódva volt Egy Csizma. kedvenc sarokforma, fordítottbőr, diszkréten színes és csíkos… :: sóóóhaj :: és még árcsökkentett termék is. apró szépséghibája a dolognak, hogy a csökkentés után is, több mint 3 milkába kerül… :-< annyit azér’ mégse na, mer’ izé. majd a stájmánn-cucc mellé. valahogy éreztem, hogy veszélyes bemenni a Benvenutiba…

úgyhogy így jártam. sehol semmi. ezúttal elmaradt a pótcselekvés-shopping kellemes része…

(csajszik, ha valaha ti is éreztetek hasonlóan intenzív vágyakat egy cucc iránt, melegen ajánlom a Confessions of a Shopaholic filmet.)

Reklámok

Vélemény? to “csajszis téma”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s